A tenger alatt kapcsolták össze a német és a norvég áramhálózatot

Hivatalosan üzembe helyezték csütörtökön Európa leghosszabb tenger alatti nagyfeszültségű távvezetékét, a német és a norvég áramhálózatot összekötő Nordlinket. A „zöld kábel” néven is ismert, nagyfeszültségű egyenáramú átviteli rendszer (HVDC) szükség szerint az észak-németországi szélerőművek termelését szállítja Norvégiába, vagy a norvégiai vízerőművek által termelt villamosenergiát Németországba.

 

Legnagyobb előnye, hogy segít kiegyenlíteni a szél-, illetve a vízerőművek termelésének természetes ingadozását, így hozzájárul az áramellátás stabilitásához mindkét országban.

Legnagyobb hátránya, hogy Németországban nem a kevésbé sűrűn lakott északi, tengerparti térségekben mutatkozik komoly energiaigény, hanem a déli és nyugati iparvidékeken.

A nagyjából kétmilliárd eurós (700 milliárd forint) ráfordítással kiépített rendszer „mérföldkő” a megújuló energiaforrásokra épülő energiaellátás felé vezető úton – emelte ki a beruházás átadó ünnepségén Angela Merkel német kancellár.

Erna Solberg norvég miniszterelnök a koronavírus-világjárvány miatt online formátumban tartott rendezvényen aláhúzta, hogy a közös egységbe szervezett, „integrált árampiacok” kialakítása elengedhetetlen a klímaválság legyőzéséhez. Arról is szólt, hogy a beruházás a tervezett menetrend és költségvetés szerint valósult meg.

 

 

A vezetékrendszer 623 kilométer hosszú, ebből 516 kilométeren az Északi-tenger alatt húzódik. Kiépítését 2016-ban kezdték. Németországi és norvégiai végén – a Schleswig-Holstein tartományban lévő Wilsternél és az Oslótól délnyugatra fekvő Tonstadnál – egy-egy hatalmas transzformátorállomás zárja le.

A Nordlink kapacitása 1400 megawatt, ami mintegy 3,6 millió háztartás, vagyis egy Berlin nagyságú város ellátásához elég.

(Link: villanylap.hu)